Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (Collegium Hungaricum; 2019. november 21. 19:00 órakor)

Dr. CSONKA-TAKÁCS ESZTER

Dr. CSONKA-TAKÁCS ESZTER (Budapest)
etnográfus, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa
2010. január 29-én, pénteken 18 órakor
Bécs II., Hollandstrasse 4.
(Collegium Hungaricum)

A MOHÁCSI SOKÁCSÁG KULTÚRÁJA
(előadás)
A mohácsi sokácok (balkáni eredetű nép) messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
*
BUSÓJÁRÁS és BUSÓMASZKOK
Kiállítás Rosta Endre maszkfaragó népi iparművész munkáiból
A mohácsi busójárást 2009. szeptember 30-án az UNESCO felvette Az emberiség kulturális öröksége listájára.
*
FELLÉP A SOKADIJA TAMBURAZENEKAR
A zenekar célja elsősorban a régi mohácsi sokác népzene, valamint minden olyan helyi hagyomány felélesztése, ápolása, mely kötődik a mohácsi sokác kultúrához.
*
BORKÓSTOLÓ
A Planina (tulajdonos: Horváth Zoltán) borház boraiból
Bár a környéküket elsősorban fehérboros vidéknek ismeri a borértő közönség nagy része, a régi összeírásokból kiderült, hogy a filoxéra előtt 70-80%-ban Mohácson is – a közeli Villányhoz és Szekszárdhoz hasonlóan – kékszőlőfajtákat termesztettek. A mohácsi szőlőhegy termőhelyi adottságai – a rendkívül magas napsütéses órák száma, a kötött szerkezetű, kitűnő vízháztartású lösztalaj, a Duna rendkívül érdekes hatása az időjárásra – mind arra utaltak, hogy érdemes a fehérbort adó fajták termesztése mellett minőségi rozé, siller és vörösborokat is készíteni.
Gefördert aus Mitteln der Volksgruppenförderung des BKA

Felelős szervező.
Dr. Smuk András, tel.-fax: 77 44 219
e-mail: a.smuk@gmx.at