Őrségi tájakon | 2017 szeptember 28-30., (3 nap/2 éj) | Magyarország, Szlovénia

MÁTRA – PALÓCFÖLD – BÜKK

A MÁTRA – PALÓCFÖLD – BÜKK

VIDÉK SZÉPSÉGEI és KULTURÁLIS ÉRTÉKEI

Kápolna – Feldebro – Verpelét – Tarnaszentmária – Recsk – Pásztó – Mátraverebély – Szentkút – Hollóko – Kékesteto –Bélapátfalva – Szilvásvárad – Szalajka-völgy – Egerszalók

2013. május 24 – 26. (péntek – vasárnap)
Szervezi: Mátyás Ibolya (Gabbiano)
Vezeti: Dr. Szabó Csaba történész

Utazás: légkondicionált (WC-vel, italbüfével felszerelt) új autóbusszal
Szállás: 4* szálloda Galyateto (egy- és kétágyas szobákban)
Ellátás: reggeli és vacsora a szállodában (ebéd egyénileg)

„Itt maradjunk!
Tanyát verjünk, itthon vagyunk.
Selyem a Fu, édes a víz,
Fa odúból csöpög a méz,”
/Arany János/

Észak-Magyarország legszebb tájain található természeti és kultúrtörténeti örökség felfedezésére indulunk. Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Balassi Bálint, Madách Imre, Rózsavölgyi Márk, Benczúr Gyula, Csohány Kálmán, Kodály Zoltán – ok e régió legismertebb követei, ok, akik a térség természeti szépségérol, a hegycsúcsokon magasodó várromokról, muemlék templomokról, korábbi századok hangulatáról, történelmi és néphagyományairól számos alkotásukban kiemelkedo hírvivok voltak.
A Mátra, mint az Északi-középhegység része, eredete szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és Zagyva vidékét körbe fogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésu hegysége Magyarországnak, itt emelkedik a haza két legnagyobb csúcsa, a 1014 m magas Kékes és a 965 m magas Galyateto. A Honfoglalás után Árpád-seregei foglalták el itt a történelmi Hont, majd az Aba nemzetség telepedett meg a környéken. A régió fejlodését az Árpád-kortól meghatározta a mátrai borvidék és a hegység vulkanikus eredetének köszönheto természeti kincsek gazdagsága is (ércek, nemesfémek, építokövek). Dicséretes, hogy a Mátra vidék lakossága a 17. században Rákóczi Ferenc mellé állt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során pedig szintén részese volt a fontos csatáknak a Mátrában és a Bükkben. A szabadságharc bukása után a Mátra erdosége bujdosókkal és betyárokkal telt meg (Vidróczki Márton).
A Mátra hegység turisztikai jelentosége 1920 után ugrásszeruen megnott, mivel Trianon után az ország legmagasabb hegysége lett. Napjainkban a természeti értékek, kirándulási lehetoségek mellett, történelmi emlékekben, gyönyöru legendákban, romantikus romokban, legrégebbi egyházi épületekben gazdag térségének számít.
Arany János szerint Mátraballán lelt hazára a „Csodaszarvas”. A „Rege” legendán kívül figyelmet érdemel számunkra a Kápolnai csata és emlékmuve, Európa páratlan építménye a feldebroi templom, a nemzeti kegyhely Mátraverebély-Szentkúton, Pásztó muemléki központjában az egykori ciszterci rendház, az Oskolamester háza, a bélapátfalvi kolostor romok, a hollókoi világörökség, a riolittufa-kúpok. Recskre pedig azért kell elmennünk, hogy fejet hajtsunk a kényszer munkatábor emlékmuvénél.
„A jó palócok” – ezzel a címmel jelent meg 1882-ben Mikszáth Kálmán novellás kötete, amely nemcsak az írónak szerzett elismerést, hanem a Nógrádban élo palóc népcsoportot is a figyelem központjába állította. A palóc viseletek, néphagyományok és szokások ma is különleges értékeket képviselnek. Számos településen találkozhatunk a tájegység népi építészetére emlékezteto kontyolt tetos, vízvetos, oromdíszes, lakószobából, pitvarból és kamrából álló palóc lakóházakkal. A jellegzetes formájú házakból számos fennmaradt Hollókon. Hollóko a közösségi és vallási ünnepek, a hozzájuk kötodo népszokások, falunapok, búcsúk példamutató hagyományorzoje is.
A Bükk hegység az ország legnagyobb hegyvidéki Nemzeti Parkja, amely számos lehetoséget kínál a természeti (Kövek vonulata: Kaptár kövek, Bél-ko, Or-ko stb.) és kulturális emlékek (bélapátfalvi kolostor romok, várak) megismerésére.

Találkozó: május 24-én, pénteken reggel 7 órakor a Schwedenplatz-i buszmegállónál

1. nap / május 24.: Bécs – Kápolna – Feldebro – Verpelét – Tarnaszentmária – Recsk – Galyateto

Folyamatos utazás a Gyor- Budapest-Hatvan útvonalon rövid megállókkal. Érkezés kora délután az Alföld északi peremén, a Tarna völgyében található Kápolnára, melynek határában zajlott 1849. febr. 26-27. között a kápolnai csata. Itt szenvedett jelentos vereséget a magyar honvédség a császári és királyi csapatoktól. A vereség súlyát tovább növelte, hogy politikai síkon is kedvezotlen változásokat hozott (a vereség hatására adta ki I. Ferenc József 1849. márc. 4-én az olmützi alkotmányt). 1919 febr. 23-án itt kezdte meg saját birtokán a földosztást Károlyi Mihály.
A kápolnai csata emlékmuvének megkoszorúzása után felkeressük Feldebron a 11. századi templomot. A korai feldebroi templom szinte egész Európában páratlan építmény volt, mert közelebbi rokonságot mutatott a kaukázusi (talán grúz vagy örmény) templomokkal, mint a tolünk nyugatra lévo területek építészetével. Napjainkban megmaradt a suru pillérkötegekkel, festett boltívekkel, egyedi freskókkal díszített altemplom, ami egykor valószínuleg királyi nyughely volt. Értékesek a Szt. Márton püspök tiszteletére szentelt templom kora barokk munkái, különösen a 17-18. századi faszobrok is.
Továbbutazás a Mátra keleti lábánál található Verpelétre. A Fo téren lévo parkban áll az 1901-ben emelt Honvéd emlékmu az 1849. febr. 27-i verpeléti csata emlékére. A ko obeliszken Petofi mellszobrát 1948-ban helyezték el centenáriumi emlékként, az 57 elesett honvéd sírja pedig a község régi temetojében található. A hagyomány szerint a Csokonai utca 1. szám alatti házban Bem tábornok is megszállt 1849-ben.
Majd Magyarország legrégibb és legkisebb ma is muködo templomát keressük fel Tarnaszentmárián. Belsejének kialakítása, díszítése azt sugallja: „fejedelmi” fontosságú emberek nyughelye, ill. tanácskozó helye volt (Géza fejedelem követei).
Recsken a Nemzeti Emlékparkot látogatjuk meg, ahol mintegy 1500 ember raboskodott politikai okok miatt, embertelen körülmények között. 1950-53-ig a kényszermunkatáborban. A recski emlékmuvet (Farkas Ádám alkotása) 1991-ben avatták fel, 1996-ban pedig megnyílt az emlékpark. A kiállítás és a barakkok megtekintése után közös koszorúzás az emlékparkot fenntartó Recski Szövetség tagjaival.
A Magyar Államvédelmi Hatóság 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára bünteto jellegu kényszermunkatábort létesített Recsk szomszédságában. A Történelmi Hivatal adatai szerint a táborban, egy idoben mintegy 1580 embert tartottak fogva, akik a magyar társadalom szinte minden rétegét képviselték. A politikai foglyok maguk építették fel a kényszermunkatábor épületeit, vették körbe magukat többszörös szögesdrót-kerítéssel, majd a helyi kobányában dolgoztatták oket napi 12-14 órán át, embertelen körülmények között. A fogva tartottak a rendszeres fenyítések és megaláztatások mellett szinte valamennyien éheztek, mindent, amit az erdoben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sot gyíkot és csigát is. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, a bányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az orök lottek agyon.
Vacsora, szállás Galyateton (2 éj).

2. nap / május 25.: Kékesteto – Pásztó – Mátraverebély – Szentkút – Hollóko

Reggeli után, amennyiben az idojárási viszonyok a kilátást engedik, felmegyünk a kékestetoi panoráma kilátóhoz, ahonnan páratlan élmény tárul elénk. A 287 m-es tv torony 38 m magasan kiépített szintjérol a Bükk, a Karancs, jó idoben még a magas Tátra vonulata is látható.
Kultúrtörténeti programunk elso színhelye ezen a napon Pásztó. Pásztón a középkori település központjában található mai Múzeum teret tekintjük meg. A Pásztói Múzeumban pedig (egykori ciszterci rendház) a helytörténeti kiállítást – az apátságok története a bencés és ciszteri kolostorok ásatásainak dokumentumai és régészeti tárgyai – majd az Oskolamester házát (mezovárosi polgárház) nézzük meg.
Továbbutazunk a Mátraverebély melletti völgyben fekvo Szentkútra, amely Magyarország egyik legrégibb és leglátogatottabb nemzeti Mária-kegyhelye (2006 óta). Az itt fakadó forrás vizéhez csodás gyógyulások legendái kötodnek (Vízfakasztó Szt. László). Az 1970-ben Bazilica minore rangra emelt kegytemplom meglátogatása után a szentkúti forrást, a kegy-kutat, majd az un. Lourdes-i barlangot keressük fel. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a 13. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafa 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú idon át ciszterci szerzetesek látták el, a török idok óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-tol már ok a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. A zarándokhely fejlodésének 1948 után a kommunista diktatúra vetett véget. 1950-ben a helyi pártvezetés eluzte a ferences szerzeteseket, valamint államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. A ferencesek csak 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre.
A déli órákban Hollókore érkezünk. Hollóko leghíresebb látványossága a palóc népi építészet jellegzetességeit orzo Ófalu, amely táji környezetével együtt 1987-ben került a világörökség listájára. Az életteli múzeumokban és kiállító helyekben gazdag településen a népi kismesterségeknek számos képviseloje megtalálható. A hollókoi program a csoport fogadása pálinkával, tipikus palóc lakodalmas ebéd népi zenével, folklór programmal: népi táncosok, fonó és népviselet bemutató, séta az Ófaluban: templom, falumúzeum, postamúzeum stb. A hollókoi vár megtekintése kísérovel, a várban vártörténeti középkori fegyver- és ruhabemutató.

3. nap / május 26.:  Bélapátfalva – Szilvásvárad – Szalajka-völgy – Egerszalók

Reggeli után a Bükk-hegység két legfontosabb értékét, Bélapátfalvát és Szilvásváradot keressük fel. Szarvasko és Bél-ko látványos sziklái alatt a Mária forrásnál találjuk Magyarország egyik legszebb román kori apátsági templomát és a hozzá tartozó kolostor romjait. Bélapátfalva nevét a Bél nemzetségtol kapta, apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. Nemzetközileg is számon tartott muemléki és történeti nevezetesség a ciszterek kolostorának romjai és az országban egyedüliként épen maradt román kori apátsági templom. A kolostor már a 17. század végére elpusztult, helyén muködött 1843-1928-ig a koedénygyár (ma kemény-cserép gyujtemény kiállítás). Továbbutazunk Szilvásváradra, a Nyugat-Bükk peremére. A Szilvásvárad határából induló kisvonattal utazunk a festoi szépségu Szalajka-völgyön át a Fátyol vízesés közelében található Gloriet tisztásig, majd gyalogosan sétálunk a halastavak és a pisztráng telep mellett. Útközben találkozhatunk a Kárpátok orével (Árpád-fejedelem katonai védelmi rendszerének tagjai voltak), Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész fából készült alkotásával. Visszaérkezve a városba ebéd (pisztráng vagy más specialitás) lehetoség, majd indulás hazafelé. Útközben rövid fotózásra megállunk Egerszalókon a közel 4.000 m2-i só- dombnál, a fehér csipkézett mészkokúpoknál.

  

Részvételi díj 1 főre1 ágyas felár     380,- euró     60,- euró

Jelentkezni lehet Smuk Andrásnál a 77 44 219-es telefon-, illetve faxszámon vagy az a.smuk@gmx.at e-mail-címen.

Jelentkezési határido április vége!

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!