Kultúrtörténeti kirándulás Bajorországba | 2017. június 02-05., (4 nap/3 éj) | Bécs – Regensburg – Nürnberg – Burg Kastl – Walhalla ̶ Passau – Schlögen

KOVÁCS TAMÁS: A 2. vkf osztály kialakulása és működése a két világháború között

Ujsz+íszy_Istv+ín MEGHÍVÓ

 

KOVÁCS TAMÁS (Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető-helyettes) előadása:

A 2. vkf osztály kialakulása és működése a két világháború között

 

Az előadás fókuszában az I. világháborút követő konszolidáció egy speciális területe és egyben eredménye áll. 1918 ősze után ugyanis elkerülhetetlenné vált – az önálló magyar hadsereg megszervezése mellett – az önálló magyar hírszerzés és elhárítás megszervezése is. Bár a trianoni békediktátum tiltotta, hogy vezérkar, és ahhoz kapcsolódó szervezeti egységek működjenek, a magyar katonai és politikai vezetés talált megoldás ezen adminisztratív akadály leküzdésére. Tapasztalható, hogy a hírszerzés szervezeti struktúrája – amely a K. und K. időkből eredeztethető ‑ is folyamatosan változott, alkalmazkodott a körülményekhez.Az 1930-as évektől kezdve egyre nyíltabban működő vezérkar – és ehhez kapcsolódóan a hírszerzés és elhárítás – aktivitása is egyre fokozódott. Ez megnyilvánult a német hadsereggel, már 1931-32-től elmélyülő kapcsolatában épp úgy, mint a magyarlakta vidékeken kiépített hírszerző hálózatban. A hírszerző tevékenység egyik legjobb példája volt az un. expozitúrák létrehozása volt, amelyek közül kiemelkedően fontos volt a bécsi (WEX) és a Szuezi csatornánál működő. De ezek mellett expozitúra működött még – a teljesség igénye nélkül – Brassóban, Szabadkán és Kolozsváron is.A II. világháború éveiben kettős szorításba került az akkor már hivatalosan is 2. vkf. Osztály néven működő szervezet. Egyik részről a németekkel szövetségben harcolt a keleti fronton – s ez nyílván a hírszerzés területén is megmutatkozott („S” osztály), egyértelmű jelek voltak arra nézvést, hogy a németek több magyar tisztet is be kívántak szervezni. A problémával a vezérkar legmagasabb szintjein is foglalkoztak.

E mellett az 1940-es évekre a németek is több expozitúrát hoztak létre Budapesten, amelyek közül volta olyan, ahová a magyar rendőrség, illetve vezérkar be tudott épülni. Ugyanakkor tény, hogy a német hírszerző szervek a magyar politikai-közigazgatási és katonai élet több pontján is igen magas szinten be tudtak épülni, amelynek végzetes következményei voltak 1944-ben.