Kultúrtörténeti kirándulás Bajorországba | 2017. június 02-05., (4 nap/3 éj) | Bécs – Regensburg – Nürnberg – Burg Kastl – Walhalla ̶ Passau – Schlögen

2010. január –június

1. A 2010-es év első idényét január 14-én SZAKOLCZAY LAJOS (Budapest) irodalomtörténész, kritikus, számos antológia szerkesztője Ötágú síp – a kortárs magyar irodalom magatartásformái című előadásával kezdtük. Illyés Gyula „ötágú sípnak” nevezte a magyar irodalmat, melynek minden „ága” egy-egy idegenben működő magyar irodalmat jelent. Szakolczay rendkívül nagy szaktudással járta körbe, illetve idézett részleteket a kisebbségi magyar irodalom remekeiből. Az esten közreműködött FARAGÓ LAURA előadóművész szavalatokkal, népdalokkal és népballadákkal.

2. Január 29-én a mohácsi sokácság kultúráját mutattuk be Bécsben. A sokácok (horvátul: Šokci) Magyarország déli részén (főleg Mohács, Pécs, Siklós környékén), Bácskának a Szerbiához eső településein, a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein élnek. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején, mondta előadásában dr. CSONKA-TAKÁCS ESZTER néprajzos, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatársa.

Az esten nagy sikerrel lépett fel a Sokadija Tamburazenekar. A zenekar célja elsősorban a régi mohácsi sokác népzene, valamint minden olyan helyi hagyomány felélesztése, ápolása, amely kötődik a mohácsi sokác kultúrához. A remek műsor után a Planina borház borait kóstolhattuk meg.

A mohácsi busójárást 2009. szeptember 30-án az UNESCO felvette Az emberiség kulturális öröksége listájára

clip_image002

Sokadija Tamburazenekar

3. Február 11-i közgyűlésünkön a klub vezetősége beszámolt az egyesület tevékenységéről a szép számmal megjelent tagságnak. Majd megtekintettük Mag. KAUTNY ENDRE, az egyesület pénztárosa videofilmjét Bosznia-Hercegovina magyar emlékeiről és látnivalóiról. Utazásunk főállomásai Jajce, Travnik, Illidzsa, Szarajevó és Mostar voltak. Közismert, hogy csoportos kirándulásaink fő célja a magyar múlt határon túli emlékeinek megismerése. S itt azután bőven találunk. Mátyás király itt szervezte meg Magyarország védelmét, Nagy Lajos innen választott feleséget, Kállay Benjámin pedig megkísérelte beindítani Bosznia nemzeti és gazdasági felemelkedését, s Csontvári nevét hallva azonnal felmerül a Jajcei-vízesés képe. Ezt követően megnéztük Mag. KOTSIS PÉTER videofilmjét, amelyet az „Europa”-Club ausztriai körútjáról készített. Salzburg, Mattsee, Bad Ischl, Hallstatt, Rattenberg, Innsbruck és Kufstein magyar emlékhelyeit jártuk körbe. „Mi magyarok külföldön is a honunkra s nemzetünkre vonatkozó eseményeket, tárgyakat, vagy személyeket vizsgáljuk előszeretettel, és feltalálva kegyelettel foglalkozunk velük. Őseink gondoskodtak róla, hogy nemzeti öntudatunkat megillető dolgokkal gyakrabban találkozzunk külföldön.” (Ormos Zsigmond)

4. Február 22-én került sor Sopron városának bécsi bemutatkozójára. Erről az estéről Ferenczy Klára, a Bécsi napló munkatársa így írt: „Igényes és szórakoztató estét töltöttünk 2010. február 26-án a Collegium Hungaricumban. Az „Europa“-Club rendezésében Magyarország egyik legszebb városa, Sopron mutatkozott be a bécsieknek. A magyarok, németek és horvátok lakta, műemlékekben gazdag, természeti szépségeire és pezsgő kulturális életére méltán büszke, az 1921-es népszavazás óta a „leghűségesebb“ városnak is nevezett Sopron jelenét, múltját és jövőjét a város polgármestere, dr. FODOR TAMÁS ismertette vetített képes előadás keretében.

Meghatóan kedves és színvonalas volt a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem színjátszó társulatának szereplése. Petőfi Sándor Magyar vagyok című verse után Fekete István egy ma is aktuális témájú novelláját hallhattuk egy gyönyörű női hang halk kíséretében. Tomboló taps és együtt dúdolás kísérte az 1963-ban alapított, Nívódíjjal is kitüntetett Testvériség Néptánc együttes Sopron és környékének német nemzetiségi hagyományaiból és a magyar nyelvterület táncaiból válogatott, fel-felcsillanó humorral fűszerezett, tűzről pattant, temperamentumos előadását. A vidám hangulatú borversekből, bordalokból, a soproni egyetemi hagyományok diákdalaiból szerkesztett műsor végén a híres soproni lékfrankos töpörtyűs pogácsás borkóstolójára invitálták a szereplők a zsúfolásig megtelt terem lelkes közönségét”.

5. Március 6-án az anyagi nehézségekkel küzdő KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ színészeit hívtuk meg az Eisemann – Zágon – Somogyi szerzők FEKETE PÉTER című két részes zenés vígjátéka bemutatására. „Fekete Péter öcsém…" Hát bizony, a zsúfolásig megtelt bécsi színházterem 255 fős vendégserege is azonnal dúdolta a közismert slágert.

6. Március 11-én TORÓ T. TIBOR (Temesvár), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyve- zető elnöke és dr. CSÁKY PÁL (POZSONY), az MKP elnöke volt a vendégünk, akikkel arról beszélgettünk: lesz-e autonómia Erdélyben és a Felvidéken? Mindkét referens rámutatott arra a tényre, hogy napjainkban az "autonómia" kifejezésnek Nyugat-Európában is vegyes a fogadtatása, de Kelet-Közép-Európa jelentős számú magyar (és/vagy egyéb) kisebbséggel rendelkező országaiban olyan erős, pejoratív jelentéstöbbletet tartalmaz, amely ma is megakadályoz minden érdemi tárgyalást, ha alkalmazásának lehetőségeiről esik szó. Kisebbségi problémáktól terhes térségünkben az ellenállás hátterében az a képlet húzódik meg, amely – a határváltoztatásoktól félve – az autonómiát egyenlőnek tekinti a területi elszakadás első lépésével. Az autonomista magyar álláspont pedig ezzel ellentétesen azt a tételt hangoztatja, hogy az autonómia a politikai stabilitást, a békés együttélés lehetőségét hozhatja meg a térség népei számára.

A nagyszámú érdeklődő azzal a benyomással tért haza, hogy jelenleg a Felvidéken kisebb az esély autonómiára, mint Erdélyben.

7. Március 19-én Benedek Elek emlékműsorra hívtuk a szülőket és a gyerekeket. Elek Apó örökségét BARDÓCZ ORSOLYA (ükunoka) előadóművész és társa, DÉVAI NAGY KAMILLA mutatta be. A műsorban tündérmesék, megzenésített versek, székely népmesék és gyerekdalok hangoztak el. Az előadáson fellépett a Bécsi Magyar Iskola két diákja, akik a DUNA TV 2009-es Benedek Elek mesemondóversenyén indultak: Mosó Hanna és Nagy Domokos (a verseny 5. helyezettje).

clip_image004

Bardócz Orsolya és Dévai Nagy Kamilla

8. Április 17-én a legnagyobb magyar, gróf SZÉCHENYI ISTVÁN halálának 150. évfordulója alkalmából emléktúrát szerveztünk, amelyről a mosonmagyaróvári Böröndi Lajos így írt: „A bécsi „Europa”-Club kezdeményezésére egész napos emléktúrával hajtottak fejet Széchenyi István előtt az ausztriai magyarok együtt a szlovákiai magyarok képviselőivel s Mosonmagyaróvár Széchenyit tisztelő polgáraival április 17-én. Mosonmagyaróvárott a város önkormányzata és a Széchenyi Polgári Kör karolta fel a kezdeményezést, míg Pozsonyban a Pro Pátria Honismereti Szövetség és a Csemadok Szenc és Vidéke Területi Választmánya. Az egy napos emléktúra azon kívül, hogy segített életben tartani Széchenyi kultuszát, arra is bizonyíték, hogy a régió szétszakított magyarsága az elmúlt két évtizedben számtalan rendezvénnyel bizonyította, hogy a szellemi örökség közös, s azt ’határtalanul’
együtt kell és lehet ápolni, őrizni.”

clip_image006

Bécs – Herrengasse

9. Április 29-én csuvas népdalok hangoztak el magyar nyelven a Collegium Hungaricumban megrendezett rendezvényünkön. A „Sördal” énekeit a testvérek, rokonok kiengesztelésére, megbékítésére, az öregek és a rokoni vendégségek magasztalására tartogatják a csuvasok ma is. Sok – sorsunkba vágó – tanulságot hordoznak. Könnyedén és szinte öntudatlanul. A csuvasok szerint, ha ezek a „rokondicsérő sördalok” nem lettek volna, már ők sem lennének. Hogyan képes létéért énekelve küzdeni egy hárommilliós nép, melynek harmada Szibériában, szétszórva él? Hogyan újítja és erősíti meg a rokoni szövetséget kedélyes dalokban? Sördalokban! Erre keresett BERECZ ANDRÁS Bécsben is választ, felvidéki és magyarországi énekesekkel, zenészekkel. Dalolva, muzsikálva.

10. Május 12-16. között kultúrtörténeti kirándulást rendeztünk Észak-Olaszországba. Körutunkon elsősorban Verona, Milánó és Torino magyar vonatkozású emlékhelyeit kerestük fel dr. CSORBA LÁSZLÓ történész, a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan kinevezett főigazgatója vezetésével. A magyar történelem és kultúra iránt fogékony bécsi magyarok közül 50-en vállalkoztak arra, hogy felkeressék velünk a helyszíneket, egy csodálatos mediterrán ország pompás műemlékei közt a magyarság megannyi kincsét, amelyre teljes joggal lehet büszke a nemzet. A magyar történelem törököktől és a Habsburgoktól terhes évszázadai után a Kossuth-emigráció tevékenysége következtében a XIX. században újra reneszánszát élte a magyar−olasz kapcsolatrendszer: számos magyar dicsőségesen és eredményesen harcolt Garibaldi táborában az olasz egységért, vagy a Monarchia hadseregében a franciák ellen. Magyar katonai sírokat koszorúztunk meg Villafranca-ban, Solferinoban, Milánóban és Torinóban. A Dóm és a lepel megnézése után a Casa in via dei Mille 22. szám alatti ház külső falán megtekintettük Kossuth Lajos emléktábláját, melyen a következő olasz nyelvű felirat áll:

KOSSUTH LAJOS

MAGYARORSZÁG VOLT KORMÁNYZÓJA

A SZABADSÁG SZÁMKIVETETTJE

EBBEN A HÁZBAN

LAKOTT HOSSZÚ IDEIG
ÉS HALT MEG 1894. MÁRCIUS 20-ÁN

Az épület előtti parkban (Balbo kert) Kossuth bronz mellszobra áll. A szobor előtt egy márványtáblát helyeztek el, kiránduló csoportunk ezt koszorúzta meg. Majd Torinóban a Cimitero Monumentale-ban (Műemlék-temető) eltemetett Ihász Dániel ezredes sírjára is virágot vittünk. Ihász Kossuth egyik leghívebb követője volt a torinói száműzetésben. Törökországban, Vidinben lett a kormányzó szárnysegédje, majd Torinóba is követte őt. 1859-ben egyike volt a magyar légió szervezőinek, és 1861-ben részt vett a légió nápolyi hadjáratában. A sír feliratát maga Kossuth Lajos fogalmazta meg.

11. Műsorsorozatunkat június 10-én MALEK ANDREA koncertjével zártuk. Az esten régi, jól ismert dalok mellett elhangoztak új szerzemények is. Maga a Malek Andrea Band 2006-ban alakult olyan muzsikosokból, akik imádnak és tudnak együtt zenélni. A nagyszámú közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a nagysikerű estet.

Vezetőség