A Kákics Népzenei Együttes | 2017. április 25-én, 19 óra | Collegium Hungaricum

KISALFÖLD (2011. 10. 24.)

Kopjafa a menekülők útján

Kopjafaavatással emlékeztek meg Jánossomorján az 1956-os forradalom évfordulójáról.

A kopjafát az Andauba (Mosontarcsára) vezető út mentén állították fel, ott, ahol ötvenöt éve tömegek hagyták el Magyarországot.

Az 1956-os forradalom leverése után nyugatra menekülőknek állított emléket az Europa-Club bécsi magyar kultúregyesület a jánossomorjai önkormányzattal közösen a kisvárosban.

A menekülők útján állított kopjafát a hétvégén ünnepélyes keretek között adták át. A város egy elhanyagolt közterületet újított fel, hogy méltó helye legyen az emlékhelynek. Az új park az Andauba (Mosontarcsára) vezető út mentén fekszik, amelyen egykor menekülők ezrei hagyták el az országot.

Nem csupán a szabadságért folytatott küzdelem tetőpontja volt az 1956-os forradalom, hanem már előrevetítette a szovjet birodalom bukását, az első szakadás volt a vasfüggönyön – hangsúlyozta ünnepi beszédében Smuk András, az Europa-Club elnöke, aki mint mondta: 1956 novemberében szintén ezen az úton hagyta el Magyarországot szüleivel és testvéreivel. A bécsi magyar kultúregyesület elnöke kiemelte: az akkori hatalom minden erőfeszítése ellenére 1956 emléke nem halványult el, kulcsszerepet játszott a rendszerváltás elindításában, máig példa és tanulság maradt.

A szónok beszélt a több mint kétszázezer ötvenhatos emigránsról, akik közül nagyon sokan a most felavatott kopjafa melletti úton hagyták el az országot. Kitüntetett figyelem és nagyfokú segítség fogadta a menekülteket a határ túloldalán. Igazi jó „sógorként" viselkedett Ausztria. Smuk András hozzátette: az emigrációt követően kiválóan megállták a helyüket ezek az emberek Ausztriában, ugyanakkor tagjai is maradtak az őket vasfüggönnyel kizáró magyar nemzetnek is és ma is őrzik 1956 lángját.

Az ünnepségen részt vevő Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete az 1956-os események fontosságáról beszélt. Mint mondta: a huszadik századi Magyarország legnagyobb tette volt a forradalom, ami a magyar nevet a bátorság szinonimájává tette. A nagykövet kiemelte: Ausztria önzetlenül segítette a magyar menekültek befogadását. Ez a szolidaritás teremtette meg, hogy ma hazánk legrokonszenvesebb szomszédjának Ausztriát tartják a magyarok.

A megemlékezést követően Kurunczi Károly polgármester, Smuk András és Szalay-Bobrovniczky Vince közösen leplezték le a menekülők útján felállított kopjafát.

(Méhes Ákos)